Méz és méhészkedés rövid története...mézekről egyszerűen...mézeink...

Mi, mint méhekkel és méhészeti termékekkel foglalkozó vállalkozás hivatásunknak tekintjük az egészségmegőrzés, az immunerősítés fontosságának hangoztatását. Célunk olyan termékek népszerűsítése, melyek csak és kizárólag természetes anyagokat tartalmaznak, nem esnek át ipari eljárásokon. 

A méz rövid története

A mézet már a kőkorszak embere is ismerte és használta, melyre bizonyíték egy 16.000 éves spanyolországi sziklarajz, amely lépesmézet gyűjtögető embert ábrázol. A mézet akkoriban nem csak eledelnek használták, hanem medvevadászathoz is csalinak.

A méhészkedés - úgy mint tervezett mézelvétel és nem gyűjtögetés -  első nyomai Kr.e. 7. évezredből származnak a Kis-Ázsiai térség területéről (mai Törökország).

Kr. e. 3000 környékén a mézet az istenek eledelének és az ifjúság forrásának is tartották, ezért temetésnél edénybe tettek a halott mellé belőle. Egy vödör méz ára megegyezett egy szamár árával. Meglepő, hogy a több ezer éves sírokból a halottaknak kitett mézesedények jó lezárásának köszönhetően a mézek fogyasztásra alkalmasak voltak a feltárásuk idején.

Az Ókori Egyiptomiak voltak az első nagy méztermelők. Ők az édesítés és temetkezési ajándék mellett használták mumifikálásra is jó konzerváló képessége miatt. Valamint ekkor már a korai orvostudomány is felismerte és használták fájdalomcsillapításra, sebfertőtlenítésre és gyulladáscsökkentésre egyaránt. Ismert és hatékony  eszköze volt a fogamzásgátlásnak, krémek adalékanyaga volt, valamint az atlétáknak mézes vizet kellett inniuk a jobb teljesítőképességük érdekében.

Magyarország területén az itt élők már a honfoglalás ideje előtt foglalkoztak méhészettel, melyet a honfoglaló magyarok eltanultak és továbbvittek. 1370-ből származik egy írásos emlék, melyben királyi méhészetet említenek. A mézek mellett fontos szerepet kapott a viasz is, mely a világításhoz volt szükséges.

A 17. századtól egyre nagyobb mértéket öltő cukorfinomítás, valamint az új világítóanyagok (olaj, paraffin) elterjedése háttérbe szorította a méhészetet.

Napjainkban pedig felgyorsult életünk, a zöld területek fokozott eltűnése, a különböző növényvédő szerek és vegyianyagok használata nehezíti meg munkánkat a méhekkel.

Miből és hogyan lesz a méz?

A világon 9 mézelőméh fajt tartanak számon, ebből 8 kizárólag az ázsiai kontinensen honos. Egyedül az Apis mellifera, nyugati mézelő méh, mely egyúttal a mi házi méhünk tudott megtelepedni a mérsékeltebb éghajlati zónákba is.

A mézelő méhek annak köszönhetik nevüket, hogy nagy mennyiségben halmozzák fel mézkészleteiket. Sokkal, de sokkal többet, mint amit rendszerint felhasználnak, így aztán az ember annak egy részét betakaríthatja.

A méhek a virágok nektárjaiból és a levél-és pajzstetvek által kiválasztott mézharmatból gyűjtik a méz alapanyagát az előgyomrukba, majd enzimeikkel átalakítják. Az így kialakult magas víztartalmú mézet a kaptár hatszögletű viasz lépsejtjeiben raktározzák el. A kaptárban szárnyaik keltette légáramlat segítségével párologtatják el a felesleges vizet.

A tömény mézben nem képesek a mikroorgazmusok elszaporodni, így a méz nem tud megromlani.

Méz kinyerése és feldolgozása

A méhkaptárakon belül keretek vannak, melyekbe gyűjtik a méhek a mézet. Ezeket a kereteket vesszük ki egyesével, vagy rakodókaptár esetén fiókostul és tesszük be a pergetőbe. Ahogy ebben az edényben forognak a keretek úgy kicsurog belőlük a méz a pergetőedény aljába, melyet a pergetés után az üvegekbe engedünk.

Méz összetétele

A méz összetétele, íze, szine, illata, hatóanyagai nagyban függnek attól, hogy teljes mértékben vagy többségében mely virágról gyűjtötték a méhek. Vegyesvirágméz esetén a méhek az összes környező virágról gyűjtenek. Ha a célunk pl. napraforgóméz, akkor a méheket a napraforgómező mellé telepítjük.

A mézek tartalmaznak vitaminokat (B1,B2,B3, B5, B6, C vitamin), ásványi anyagokat (kácium, kálium, magnézium) nyomelemeket (pl. vas) és enzimeket. A mézek víztartalma átlagosan 15%-21% között van, de ettől sűrűbb mézek csak 7%-8% víztartalommal bírnak.

A méz tápértéke 1350-1450 KJ/100 g. Glikémiás indexe fajtától függően 31-78 között van.

Miért kristályosodik a méz?

A méz lehet folyékony vagy szilárd és részben kristályos. Az átlagos fruktóztartalom 38%, az átlagos glükóz tartalom 30%. Hogy milyen gyorsan kristályosodik a méz a hőmérséklet mellet a glükóz-fruktóz arányán is múlik. A virágmézek általánosan 6 hét alatt kristályosodnak. Az akácméz akár 30 évig is folyékony maradhat, míg a repceméz 3 nap alatt kristályos állagú lesz. A kristályos méz lassú melegítéssel (max. 35 celsius fok) újra folyékony lesz. Ennél magasabb melegítésnek nem szabad a mézet kitenni, mert a benne lévő értékes anyagok megsemmisülnek.

Mézeink:

• Vegyes virágméz: többféle virág porából készítik a méhek, ezért ez az egyik legtöbb élettani hatásokkal bíró méztipus.
• Akácméz: hazánk egyik legkeresettebb mézfajtája, alacsony savtartalmú, egyáltalán nem kristályosodik.
• Napraforgóméz: Íze a napraforgó magjához hasonlít, ásványianyag tartalma nagyon magas, savas kémhatású, kristályosodásra hajlamos méz.
• Repceméz: a repcemézet a káposztarepce virágából gyűjtik a méhek. A repceméz az egyetlen lúgos kémhatású méz, ezért gyomorsavtúltengés esetén nagyon ajánlatos a fogyasztása.
• Gesztenyeméz: szelídgesztenye virágából készül. A gesztenyeméznek komoly hagyományai vannak a népi gyógyászatban,elsősorban viszértágulatok kezelésére, vérszegénységre és étvágytalanságra alkalmazták.
• Hársméz: a hársmézet különböző hársfa fajtákról gyűjtik a méhek ezért a színe aranysárgától egészen középbarnáig változhat. Ez a méz nehezen kristályosodik.
• Krémméz: a krémméz alapját a napraforgó és a repceméz adja. Ez egy rendkivül apró szemcsékre kristályosodott méz, hazánkban kevésbbé elterjedt a fogyasztása.
• Bodzás akácméz: két virág jótékony hatását ötvözi. A bodzás akácmézet kifejezetten tudjuk ajánlani meghülés, szénanátha, torokgyulladás tüneteinek enyhítésére..
• Propoliszos méz: propolisz tartalmának köszönhetően baktérium és virusölő hatással rendelkezik.